A széles körben használt habarcsok a vakolóhabarcs, a repedésálló habarcs és a falazóhabarcs. Különbségeik a következők:
Repedésálló habarcs:
Ez egy repedésgátló habarcs, amely polimer testápolóból és adalékból, cementből és homokból áll bizonyos arányban, amely bizonyos deformációt képes elviselni és nem képes repedezni.
A repedésálló habarcs a készanyag, amelyet víz hozzáadásával és közvetlen keveréssel lehet felhasználni. A kész repedésgátló habarcs finom homokból, cementből és repedésgátló adalékból áll. A repedésgátló adalék fő anyaga egyfajta szilícium-dioxid por, amely képes kitölteni a cementrészecskék közötti pórusokat, géleket képezni a hidratációs termékekkel, és lúgos magnézium-oxiddal reagálva géleket képez.
Vakolóhabarcs:
Az épületek és szerkezeti elemek, valamint az alapanyagok felületére felvitt habarcsot, amely megvédi az alapréteget és megfelel a használati követelményeknek, együttesen vakolóhabarcsnak (más néven vakolóhabarcs) nevezhetjük.
Habarcsos falazat:
Épületek mázolásához használt adalékanyag, amely gél állagú anyagból (általában cementből és mészből) és finom adalékanyagból (általában természetes finom homokból) áll.
A habarcs vízmegtartó képessége a habarcs vízmegtartó képességére utal. A rossz vízmegtartó képességű habarcs szállítás és tárolás során hajlamos a kivérzésre és szétválásra, azaz a víz felül úszik, míg a homok és a cement alul lesüllyed. Használat előtt újra kell keverni.
Mindenféle habarcsos építésű alapozó réteg rendelkezik bizonyos vízfelvétellel. Ha a habarcs vízmegtartó képessége rossz, a habarcs bevonása során, amíg a kész habarcs érintkezik a tömbbel vagy az alapozó réteggel, a vizet a kész habarcs felszívja. Ugyanakkor a víz elpárolog a habarcs légkör felé néző felületéről, ami a vízveszteség miatt nem elegendő vizet eredményez a habarcs számára, ami befolyásolja a cement további hidratációját, ami befolyásolja a habarcs szilárdságának normális fejlődését, és ezáltal a szilárdság csökkenését eredményezi. Különösen a habarcs megkeményedett teste és az alap közötti határfelület szilárdsága csökken, ami a habarcs repedéséhez és leválásához vezet. A jó vízmegtartó habarcs esetében a cement hidratációja viszonylag elegendő, a szilárdság normálisan fejlődhet, és jól tapad az alapozó réteghez.
Ezért a habarcs vízvisszatartásának növelése nemcsak az építkezést segíti elő, hanem a szilárdságot is növeli.
Közzététel ideje: 2022. május 27.